Kisújbánya a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik legfestőibb völgyében fekszik, nem véletlenül hívják a környéket gyakran a „magyar Svájcnak”. A falun egy patak csörgedezik keresztül, területén több forrás is fakad, így a látogatót már az első pillanattól természetközeli élmény fogadja.
A helyi védettséget élvező településkép hűen őrzi a klasszikus sváb falusi hangulatot. A hagyományos sváb porták nemcsak látványukkal varázsolnak el, hanem valódi időutazást is kínálnak a múlt századok világába.
A falu az 1700-as években bajor–morva üveges telepesek által jött létre, akik Nova Vitriaria vagy Neue Glashütte („Új Üveghuta”) néven alapították meg az itt működő üveggyárat. A Kelet-Mecsek gazdag bükkösei kiváló alapanyagot biztosítottak az üvegkészítéshez, így az üveghuta 1762 és 1784 között működött, emlékét ma tábla őrzi a Faluház falán.
Az üveggyártás hatalmas mennyiségű fát igényelt, így pár évtized után új helyszínt kellett keresni, ahol elegendő tüzelőanyag állt rendelkezésre.
A település Szent Mártonnak szentelt temploma 1794-ben épült, a közösség szerény körülmények között, önellátó életet élt az erdő közepén. A ma is álló vályogházakat saját kezűleg építették, melléjük pedig többnyire téglából rakott istállók is készültek.
Még az 1960-as években is állattenyésztésből, tejtermelésből és fából készült mezőgazdasági eszközök készítéséből éltek a helyiek.
Az 1970-es évek elején a település sorsa megpecsételődött: elnéptelenedésre ítélték, és két éven belül az utolsó helyi lakos is elköltözött. A közösség erejét jelzi, hogy sokan közülük összefogva új otthont építettek a közeli Hosszúhetényben.
Ma a régi házak többségét felújították, és üdülőként használják, ugyanakkor az állandó lakók száma is fokozatosan emelkedik. Egy összetartó, kis közösség alakult ki, akik sok munkával és elhivatottsággal őrzik Kisújbánya szellemiségét.
A település ma közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozik, és 2007 óta része az európai Szent Márton Kulturális Útvonalnak is. A dél-dunántúli zarándokút kiindulópontjaként Kisújbánya nemcsak túraélményt kínál, hanem kulturális, művészeti, oktatási és turisztikai kapcsolódási pont is a régió települései között.
A falu barokk stílusú kápolnája – szintén Szent Márton tiszteletére – 1794-ben épült, Angster-orgonája 1914-ben került beépítésre. Mindkettőt 2010-re sikerült felújítani helyi összefogásból és adományokból.
Kisújbánya így egyszerre nyújt békés elvonulást, történelmi mélységet és élő hagyományokat – méltán Hosszúhetény egyik gyöngyszeme.