KISÚJBÁNYA

Kisújbánya a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik legelbűvölőbb völgyében fekszik, gyakran illetik a „magyar Svájc” névvel is festői szépsége miatt. A falun végigcsörgedező patak, a környező források és a sűrű bükkösök már az első pillanatban lenyűgözik az ide látogatókat. A település különleges atmoszféráját a természet közelsége és a megőrzött épített örökség adja, amely egyszerre kínál nyugalmat és történelmi elmélyülést.

A település helyi védettség alatt áll, és máig őrzi egy klasszikus sváb falu jellegét. A szabályosan sorakozó, régi sváb parasztházak nemcsak látványosak, de időutazásként szolgálnak a látogatók számára. A vályogból épült, kézzel emelt házak mellett gyakran találhatók boltíves, téglából készült istállók – a népi építészet jellegzetes elemei.

Kisújbányát az 1700-as években alapították bajor–morva üvegfúvók, akik Nova Vitriaria vagy Neue Glashütte néven hozták létre itt új otthonukat. A Kelet-Mecsek gazdag bükkösei ideális nyersanyagot biztosítottak az üveggyártáshoz, amely 1762 és 1784 között virágzott a településen. Az egykori üveghuta helyét ma emléktábla jelöli a Faluház falán. Az üveggyártáshoz hatalmas mennyiségű faanyagra volt szükség, így néhány évtized múltán a gyártást máshová helyezték át.

A falu barokk stílusú kápolnája, amelyet Szent Márton tiszteletére szenteltek fel, 1794-ben épült. Az orgonáját az Angster-gyár készítette 1914-ben. Mindkét értékes műemlék 2010-re teljesen megújult a helyiek összefogása és adományai révén. A falu népe hosszú időn át önellátó, szerény életet élt a hegyek ölelésében – állattartásból, tejgazdálkodásból és egyszerű fafaragásból éltek még az 1960-as években is.

A kis közösség sorsa az 1970-es évek elején pecsételődött meg: a települést elnéptelenedésre ítélték, és néhány év alatt az utolsó lakók is elköltöztek. A közösség szellemisége azonban tovább élt – a családok nagy része Hosszúhetényben telepedett le, ahol új életet kezdtek, közösen építkezve, egymást segítve.

Ma Kisújbánya újra éled: a régi házak nagy része felújított nyaralóként szolgál, és az állandó lakók száma is növekszik. Egy szoros, összetartó közösség formálódott, amely elkötelezett a falu szellemiségének és értékeinek megőrzésében.

Kisújbánya közigazgatásilag Hosszúhetény része, és 2007 óta része a Szent Márton Európai Kulturális Útvonalnak. Emellett a Dél-Dunántúli Zarándokút kiindulópontja is, amely túraútvonalként, kulturális és oktatási térként, valamint turisztikai összekötőként is szolgál a térség települései között.

Kisújbánya ma egy valódi rejtett gyöngyszem: történelmi mélységgel, csendes természeti környezettel és élő hagyományokkal várja látogatóit.